Van néhány hely, amit nem tudtam belesuvasztani semelyik beszámolóba sem, ami nem azt jelenti, hogy nem érdemesek megnézni, csak nem lehetett semmihez hozzácsapni. Ezeket fogom most bemutatni ABC sorrendbe szedve.
- Guttannen (Haslital):
Ez a hely csak röviden bejegyzésként kerül ide, mivel a jelölt hely arról érdekes, hogy egy hatalmas sziklaomlás helye, amely akkor elsodorta az utat is. Ez 2005 augusztus 22-én történt és kb. 500.000 m3 szikla omlott le (ebből is látszik, hogy még Svájcban sem fenékig tejföl minden!)
az emléktábla
a kőomlás
A Jungfrau régiótól keletre igen kis területen 5 olyan hágó is található, amelyik 2000 m-nél is magasabb. Ezek: Grimselpass (2165 m), a Furkapass (2431 m), a Sustenpass (2224 m), az Oberalppass (2044 m) és a Nufenenpass (2478 m). Több utazási iroda szokott kisebb túrákat tenni ezeken a hágókon, konkrétan az első három hágón, mivel egy háromszöget alkotnak és Interlakenból (vagy Meiringenből) indulva egy igen szép túrát lehet itt tenni, az össz. hossz kb. 80 - 90 km csak. Sajnos a rossz idő itt is elkísért minket, valószínűleg napsütésben sokkal szebb lett volna a táj, de legalább nem esett (vagy csak ritkán).
Mi hazafelé jöttünk erre, így nem a háromszöget tettük meg, hanem Andermatt után az Oberalppass felé mentünk tovább.
Elsőnek értelemszerűen a Grimselpass-ot érintettük. Előtte elmentünk a már máshol említett Gelmerbahn mellett (lásd OTT).
Elsőnek értelemszerűen a Grimselpass-ot érintettük. Előtte elmentünk a már máshol említett Gelmerbahn mellett (lásd OTT).
a Gelmerbahn
Ez után már tényleg a hágón vagyunk. Itt kell megemlítenem (bár ezt sokan tudják), hogy Svájc erősen kiaknázza azt a lehetőségét, hogy a nagy szintkülönbségek igen alkalmasak vízi erőművek üzemeltetéséhez. Itt is ez történik, hatalmas gátakkal felduzzasztják a folyókat, patakokat és elektromos energiát termelnek velük. A hágó alján itt is felbukkan egy nagy gát. Ez a Seeuferreg-Sperre. E mellet visz az út tovább felfelé.
a duzzasztógát
Fölötte már megkezdődik a szerpentines rész, ebből csak egy leágazás van jobbra a Hotel Grimselpass Hospiz-hez, ez a hotel egy a víztározóban képződött félszigeten található.
a Grimselsee a Hospiz-al
a Grimselsee (felfelé a hágón)
Innen már "csak" fel kell menni a hágó tetejére. A táj egyébként itt már nem az a kedélyes hangulatú, mint Svájc nagy részén, ezt a vidéket tartják az ország egyik legzordabb kinézetű helyének, szerintem se véletlenül. Olyan hegynevek vannak itt, mint pld. a Schreckhorn (Schreck - szörny, lásd a filmet még!), de ilyen név van még máshol is, a Grindelwald - First kötélpálya 3. megállója a Schreckfeld (Szörnymező). De vissza ehhez a hágóhoz. A hágó tetejéről még visszanéztünk a Grimselssee-re, napsütésben tényleg nagyon szép lehet.
a Grimselpass-on
Átbukva a hágón, egy igen "sűrű" szerpentinen kell lemenni, ami viszont igen érdekes, hogy nem megy nagyon alacsonyra az út, mert elérve a Rhone völgyét 1759 m magasan, már kapaszkodik is fel a Furkapass-ra.
itt kell lejönni a Rhone völgyébe
Az út leérve kétfelé ágazik, a már említett Furkapass-on túl Sion felé (Wallis kanton) is lehet menni. Lefelé haladva egy igen érdekes nevű helyre tekinthetünk le, ez Gletsch (innen származik a gleccser név).
Gletsch a Grimselpass felől
Gletsch
Gletsch nagyjából ennyiből áll, ami a fenti képen látható. Azért építették ki a XX. század elején, hogy a gazdag turisták kényelmesen meglátogathassák a Rhone gleccsert. A vonat eddig jött fel, innen echós szekerekkel vitték fel az érdeklődőket a gleccserhez. Alulról is nagyszerű látvány volt, mivel a nyelve egészen lenyúlt a völgy aljára. ennek már sajnos vége, a gleccser már a szikla széléig sem nagyon ér ki.
a gleccser így nézett ki az 1870-es években
(Gouache v. Konrad Corradi, 1813–1878)(Wikipedia)
most ez van helyette!
ez maradt a gleccserből! (a kis patak a Rhone)
Na, ez az ami már nincs! A klímaváltozás teljesen elolvasztotta a gleccser lelógó nyelvét.
Ha felérünk a gleccser magasságába, található egy parkoló a híres Belvedere Hotellel szemben.
a Gletscher Restaurant Belvedere
a Gletscher Restaurant Belvedere
Sajnos a szép kilátásból semmit sem láttunk.
A szállodával szemben található a gleccser megtekintésére indulóknak egy fogadó épület és a pénztár, de annak nyomorúságos állapota (mármint a gleccseré), meg a rossz idő miatt végül is ettől eltekintettünk.
- Neuhasuen am Rheinfall (Rajna vízesés):
a fogadóépület
a "gleccser" a fogadóépület felől
felfelé a hágón
Ez után tovább indultunk a hágó felé.
a Furkapass tetején (2436 m a tengerszint felett)
Innentől már nem volt olyan érdekes az út, mivel a lejövetel már nem volt szerpentinszerű, csak egy hosszan elnyúló út. Ugyanez vonatkozott az Oberalppass-ra is, nem egy látványos hágó, de hát arra kellett tovább mennünk.
- Luzern:
Luzern belvárosa Vierwaldstätter tóból kiömlő Reuss folyó két partján terül el. Mi a Rajna vízesés felől jövet ugrottunk be ide, hogy a fő nevezetességét, a fedett fahidat megnézzük. Sajnos több időnk nem volt (meg szokás szerint esett az eső), mivel sietni kellett Interlakenbe a szállásunk elfoglalására.
A Kapellbrücke-t 1300 körül építették, nyitott fedélszékét 147 kép díszíti a város védőszentjeiről ill. a város történelmi múltjáról.
- Luzern:
A Kapellbrücke-t 1300 körül építették, nyitott fedélszékét 147 kép díszíti a város védőszentjeiről ill. a város történelmi múltjáról.
a Kapellbrücke
a Kapellbrücke
a Kapellbrücke
Ott, ahol a híd megtörik, található egy vízi bástya, a Wasserturm. Erről azt tartják, hogy az alapjai még római eredetűek lehetnek.
a Kapellbrücke és a Wasserturm
a fedélszék a festményekkel
a fedélszék a festményekkel
Ha jól belegondolunk, a fahídról és a partokról lehet a legjobban látni a várost, itt a legjobb a rálátás az épületekre.
a Reuss partja
a Reuss partja a Jezsuita templommal
a Reuss partja
a Reuss partja
Szerencsére később az eső legalább alább hagyott (bár erősen borult volt), így legalább a Belváros egy részét is meg tudtuk nézni.
a Belvárosban
a Belvárosban
Itt ugyanaz volt a problémánk a színekkel, mint Stein am Rhein-ben, napsütésben igen ragyogó színekben pompázhattak a házak. Az viszont feltűnő volt, hogy a Belvárosban igen sok (és főleg külföldiek által üzemeltetett) gyümölcsös volt, szebbnél-szebb áruval.
gyümölcsös stand Luzernben
Általában Schaffhausent szokták a vízeséshez társítani, mint települést, de közigazgatásilag Neuhausen-hez tartozik (de csak a fele, mivel a másik fele Zürich kantonhoz tartozik). Ez persze nem olyan nagy baj, tényleg közel fekszik Schaffhausenhez és mivel az egy nagyobb város, könnyebb a térképen is megtalálni.
a Rajna vízesés
Sajnos a legrosszabb időt itt fogtuk ki Svájcban, esett és olyan sötét volt, hogy szinte csak fekete-fehér képeket lehetett csinálni. De hát elsősorban nem azért utazunk, hogy fényképezzünk, hanem hogy lássunk (de azért fényképeztem is). Szerencsére az eső ellenére is azért lehetett látni a vízesést, bár, mint említettem, nagyon sötét volt. A kocsit letettük egy parkolóban (itt szerencsére nem kellett parkoló díjat fizetni), majd 10 perces sétával eljutottunk a vízeséshez. Itt jegyet kell venni és egy váron keresztül lehet eljutni a vízeséshez (az árban a panorámalift használata is benne van). Az út jól kiépített, lejjebb egy kis barlangon áthaladva jutunk el a kilátó teraszhoz. Ez a vízesés fölé kinyúlik, igen érdekes (és hangos), ahogy a töménytelen víz szinte kartávolságra zúdul le a sziklákon. A folyón hajók cirkálnak megközelítve a vízesést, majd hagyják magukat lefelé sodortatni. Figyelem: csak a sárga hajó megy a vízesés közepén lévő sziklához! Ez Európa legnagyobb víztömegű vízesése.
A pénztár mellett van egy souvenir bolt is, itt láttunk egy borzalmasan nagy - és ezért használhatatlan - svájci bicskát, potom 1.200 CHF-ért! Csak gyűjtőknek!
A pénztár mellett van egy souvenir bolt is, itt láttunk egy borzalmasan nagy - és ezért használhatatlan - svájci bicskát, potom 1.200 CHF-ért! Csak gyűjtőknek!
a panoráma lift (Éva)
a Rajna vízesés
az 1200 svájci frankos bicska
Az egyszer biztos, hogy a rossz idő ellenére is érezhető volt a vízesés hatalmas ereje, főleg a kilátó teraszról.
- Spiez:
Spiez a Thuni tó déli oldalán található. Ide úgy kerültünk, hogy az egyik délután még nem éreztük magunkat nagyon fáradtnak és mivel viszonylag közel van Interlakenhez, hát felkerekedtünk egy jót sétálni itt. Mivel már elég későn érkeztünk ide, a várat csak kívülről nézhettük meg, viszont az alkonyi városkában egy nagyon jót sétáltunk. A vár maga egy félszigeten található, a félsziget egyik oldala egy öblöt formáz a tó partjával, ahol igen jó és védett jacht kikötőt építhettek ki emiatt.
A várat magát már a VIII. században is említették, tehát igen ősi.
Spiez, információs tábla
A szállásunk felé autózva megálltunk, hogy a Thuni tavat alkonyi fényben is megörökíthessük.
a Thuni tó alkonykor
- Stein am Rhein:
Stein am Rhein Svájc egyik legészakibb városa, szinte minden útikönyv megtekintésre javasolja, elsősorban igen egységes szerkezetű és gyönyörű belvárosáért.
Történelme eléggé érdekes módon alakult. Már a római korban is lakott település volt, az igen kedvező elhelyezkedése miatt. Ez a szerencse egészen 1798-ig kitartott (mármint a jó elhelyezkedésből adódó előnyök, ill. előjogok adta igen hasznos és jövedelmező kereskedelmi helyzet) . Ekkor ugyanis Schaffhausen kantonhoz csatolták és elveszítette korábbi kiváltságait. Ráadásul a Rajna partján egy zsákban található, körben Németország, a negyedik oldalon a Rajna.
Az újabb fellendülést az idegenforgalom fejlődése hozta, mivel mint említettem, az egyik legszebb svájci város, minden útikalauz megtekintésre ajánlja. Tényleg egy ékszerdoboz, minden nagyzás nélkül!
Megközelítése könnyű, elsősorban a Németország felől érkezőknek ajánlott, nekik tényleg csak egy ugrás ide beugrani. Nagyon megéri! Ilyen töményen talán egyetlen svájci városban sem találhatóak ezek a tipikus festett, favázas épületek. Mi a Mainaui virágsziget felől jöttünk ide, és tényleg könnyű volt eljutni ide.
Stein am Rhein
Nagyon szép a Rajna partja is, bár elég nehézkes oda kimenni, mint ez a képekből is látható.
Legalább egy jó órás - másfél órás igen kellemes sétát lehet tenni itt. Utána (vagy előtte) célszerű a Rajna vízesést megnézni, az sincs messze ide. Sajnos mi egy elég borult időben voltunk itt, de elképzeltem, hogy napos időben hogyan ragyognak a színek a házfalakon!
Aki teheti, ne hagyja ki!
- Thun:
Thun egy kb. 30.000 lakosú város, Bern és Interlaken között kb. fél úton. Mi is Bernből visszafelé tértünk be ide, mivel maradt még egy kis időnk estig. Már azt hittük, hogy a szép berni napsütés után végre kezdődik a jó idő, de Thun előtt beértünk a felhőbe és egy akkora 1 órás felhőszakadás hullott ránk, hogy ilyet nem sokat láttunk eddig. De 1 óra után elállt és kisütött a nap.
A két ágra szakadt Aare folyó partjain terül el a város, mely fölé látványosan magasodik a Thuni vár, melyet már az 1170-es évektől említenek. Maga a vár voltaképpen egy 28 m magas terjedelmes lakóbástya, norman stílusban, a négy sarkán egy-egy kerek toronnyal. Az udvaron 1427-ben épült palotaszárnyat külön kaputorony őrzi.
- Thun:
A két ágra szakadt Aare folyó partjain terül el a város, mely fölé látványosan magasodik a Thuni vár, melyet már az 1170-es évektől említenek. Maga a vár voltaképpen egy 28 m magas terjedelmes lakóbástya, norman stílusban, a négy sarkán egy-egy kerek toronnyal. Az udvaron 1427-ben épült palotaszárnyat külön kaputorony őrzi.
Thun - a vár kapu
Thun - a vár
Thun - a vár
Thun - a vár
Thun - a vár
Thun - a vár
Thun - a kastélyszárny
a város a várból
Mivel végre szép lett az idő, egy jót sétáltunk a városban, ahol szebbnél-szebb épületek találhatóak. A belváros zöme sétálóutcák hálózata, viszont sok helyen ki lehet menni az Aare partjára és szép sétákat lehet tenni ott. Üzletek - üzletek hátán, csak hát az árak....
a vár a városból
Thun belvárosa (tisztára, mint Bern, csak kicsiben)
az Aare partján
Egy megjegyzés: ebben a városban található Európa egyik legnagyobb nehézfegyverzeti múzeuma (páncélosok, tankok, stb.) állítólag előzetes bejelentkezés kell a megtekintéséhez. Információk ITT és ITT.
Egyéb svájci beszámolók:
- Bern
Vissza a főoldalra (katalógus)
